Eszközök
Ismétlő (Repeater):
Az egyik portján bejövő adatot, automatikusan továbbküldi a másik portjára. Ismétlők használatára akkor van szükség, ha a kábel hossza miatt a jel erőssége lecsökken.
Hub:
Tulajdonképpen egy többportos repeater. Az egyik portján bejövő adatot, automatikusan kiküldi az összes többi portján.
A müködésének van egy nagy hátránya. Mégpedig hogy feleslegesen továbbitja az adatot az összes portjára. Példaként ha egy HUB-ra 8 eszköz csatlakozik, és az 1. eszköz akar küldeni valamit a 6-os eszköznek, azt az összes többi eszköz is megkapja, mivel a bejövő adatot az összes portjára továbbitja, kivéve azt amin az adat érkezett.
A probléma ezzel az volt hogy az megosztott médián, amig egyik eszköz adott, addig a többinek várnia kellett. Tehát amíg az 1-es eszköz be nem fejezte az adást, addig az összes többinek várnia kellett, illetve ha egyszerre próbált adni két vagy több eszköz, akkor ütközés (collision) történt. Az ütközés folyamatát egy másik irományban fogjuk tárgyalni.
Ezt a problémát a hid-ak és a kapcsolók bevezetésével oldották meg.
Híd (bridge):
A bridgnek két portja van. Amikor az egyik oldalon levő eszköz adatokat kezd küldeni, a bridge megnézi a küldő MAC cimét, és megjegyzi hogy az melyik portján található. Ezután megnézi a címzett MAC címét, és kikeresi a MAC táblájában hogy melyik portján kell majd kiküldenie. Ha nem szerepel a MAC cim a táblájában, akkor továbbitja a másik portja felé. Ha szerepel és ugyanazon a porton mint amelyiken a csomag bejött, akkor egyszerüen figyelmen kivül hagyja a keretet, ellentkező esetben továbbítja a másik portja felé.
Kapcsoló (Switch):
Switch egy többportos bridge. Amennyiben a bejövő keret forrás MAC címe nem szerepel a táblájában, akkor megjegyzi hogy az adott forrás MAC cím melyik portján jött be, majd ha a cél MAC címet nem találja a táblájában, az összes többi portján kiküldi. Amennyiben a MAC címet megtalálja, akkor csak azon a porton továbbitja, amelyiken az adott cél MAC cím található. Természetesen ha a forrás és a cél MAC cím ugyanazon a portján található meg, akkor figyelmen kívül hagyja keretet.
Ezzel a terminológiával akár az 1-es és 6-os eszközön kivül a 2-es és 4-es, és 5-ös és 3-as eszközök is tudnak egy időben kommunikálni egymással. Köztük úgynevezett mikroáramkörök jönnek létre, melyek függetlenek egymástól.
Mivel ezek az eszközök az OSI modell 1. és 2. rétegében működnek, így csak az adott alhálózaton belüli kommunikációra használhatóak.
Amenniben más alhálózatba szeretnénk adatot küldeni, akkor már forgalomirányítóra (router) van szükségünk.
Router
A router müködése hasonló a switchekéhez. Itt már nem MAC címekkel, hanem IP címekkel kommunikálnak az eszközök egymással. Részletesen a későbbiekben fogunk vele foglalkozni.
Kábelek
Legelterjedtebb kábeltípus az UTP (unshileded twisted pair – árnyékolatlan csavart érpár). Használatával 10Mbites, 100Mbites, és akár 1000Mbites sebességü hálózatot is építhetünk.
Az UTP kábelben 4 érpár található. Narancs, zöld, kék és barna színek. Az érpárok egyes vezetékeit egyszínü illetve fehérrel való keveréssel különböztetik meg (csíkozás, foltozás). A színeknek a bekötésnél fontos sorrendjük van.
Az EIA/TIA kétféle színsorrendet határoz meg, melyet EIA/TIA 568A és EIA/TIA568B hivatkozással találhatunk meg.
Amennyiben a kábel egyik végét A másik végét pedig a B bekötés szerint csináljuk meg, akkor kereszt-kábelről (cross-over) beszélünk.
Ennek jelentősége akkor van, amikor két gépet, két routert, két switchet vagy egy gépet és egy routert akarunk egymással összekötni. Mivel a kommunikációhoz az egyik fél adó érpárját a másik fél vevő érpárjához kell csatlakoztatni, ezért routereket és gépeket közvetlenül csak kereszt-kábellel lehet összekötni. Ha routereket illetve a gépeket egy switchen keresztül kötünk össze, akkor viszont egyenes kábel kell használni.
Talán itt érdemes megjegyezni hogy az otthon használatos 4 LAN portos routerekhez azért használunk egyenes kábelt, mert az tulajdonképpen egy router, amihez egy 4 portos switch hozzá lett csatlakoztatva, és a gépeket magába a switch részbe csatlakoztatjuk.
A kábelek végére úgynevezett RJ45-ös csatlakozót kell tenni. A folyamatot amivel ezt véghez lehet vinni krimpelésnek nevezzük, a fogót pedig krimpelő fogónak.
Konzolkábel (roll-over):
A Cisco eszközök konfigurálásakor van rá szükségünk. Egyik végén egy RJ-45-ös dugó van, másik végén pedig egy 9 pólusú, úgynevezett DB-9 csatlakozó aljzat fele (anya).
A neve abból ered hogy a végeinek a bekötési sorrendje pont ellentétes a másik oldaléval. Vagyis az 1-es a 8-assal, 2-es a 7-essel, stb… van összekötve, pont fordított sorrendben. Korábbi konzolkábelek mindkét vége RJ-45-ös csatlakozóval volt ellátva, és egy RJ-45 – DB9 átalakítóval tudtuk a számítógép soros portjára csatlakoztatni.
