Az ISO-OSI hivatkozási modellek
A számítógép-hálózatok rétegezett struktúrájú modell segítségével írhatók le. A Nemzetközi Szabványügyi Szervezet, az ISO (International Standard Organization) kidolgozott egy olyan modell-ajánlást amelyet ma már minden hálózati rendszer tervezésekor követnek. Az OSI az Open System Interconnect – nyílt rendszerek összekapcsolása kifejezés angol eredetijéből alkotott betűszó. Nyílt rendszereknek az olyan rendszereket hívjuk, amelyek nyitottak a más rendszerekkel való kommunikációra. Az OSI modell hét rétegből áll:
Alkalmazási réteg:
Széles körben igényelt protokollokat tartalmaz. Az állománytovábbításokon kívül ehhez a réteghez tartozik még az elektronikus levelezés, a távoli munkabevitel, a katalóguskikeresés, és még egy sor egyéb, általános-, ill. speciális célú alkalmazási feladat is. Ez a réteg kapcsolódik szorosan a felhasználóhoz, itt kell a hálózati felhasználói kapcsolatok megoldásait megvalósítani. Ezeken kívül definiál egy hálózati virtuális terminált amely segít az eltérő hálózati terminálok kezelésében.(Azok a szoftverek, melyeket már ténylegesen a felhasználó használ)
Megjelenítési réteg (presentation layer):
Feladata az adatok egységes kezelése. Az átviendő információ szintaktikájával és szemantikájával foglalkozik. A megjelenítési réteg az információábrázolás más vonatkozásait is magába foglalja mint pl. az adattömörítés vagy a kriptográfia. (Két pont között hibátlan átvitel)
Együttműködési réteg (session layer):
Más néven: viszony réteg. A különböző gépek felhasználói viszonyt létesítenek egymással, például bejelentkezés egy távoli operációs rendszerbe, állománytovábbítás két gép között. A viszonyréteg szolgáltatásai a párbeszéd szervezése és a szinkronizáció. (két nem közvetlenül összekötött pont között kapcsolat)
Szállítási réteg (transport layer):
Alapvető feladata az, hogy adatokat fogadjon a viszonyrétegtől, kisebb darabra vágja szét azokat (ha szükséges), majd adja tovább a hálózati rétegnek és biztosítsa, hogy minden darab hibátlanul megérkezzék a másik oldalra. Fontos része a címzések kezelése. (hibamentes szállítás a dolga)
Hálózati réteg (network layer):
A kommunikációs alhálózatok működését vezérli.
Feladatai:
- útvonalválasztás (routing)
- torlódás elkerülése
- heterogén hálózatok összekapcsolása
(az üzenet szétbontása a megfelelő helyen, addig csak egy információ megy, ott osztódik)
Adatkapcsolati réteg (data link layer):
Feladata az adatok megbízható továbbítása az adó és vevő között. Ez általában úgy történik, hogy az átviendő adatokat adatkeretekké (data frame) tördeli, ellátja kiegészítő cím, egyéb és ellenőrző információval, ezeket sorrendhelyesen továbbítja, majd a vevő által visszaküldött nyugtakereteket (acknowledgement frame) véve ezeket feldolgozza. (keretekké tördelés és továbbítás)
Fizikai réteg (physical layer):
Valójában ezen a rétegen zajlik a tényleges fizikai kommunikáció. Biteket juttat a kommunikációs csatornára, olyan módon, hogy az adó oldali bitet a vevő is helyesen értelmezze. Átviteli közegek (sodrott érpár, koaxiális kábel, twinaxiális kábel, optikai kábel, rádiós átvitel), kódolási formák (természetes kódolás, RTZ, NRZ, Manchester 2, differenciális Manchester) tartoznak ebbe a szintbe. Azokat a mechanikai és villamos eszközöket, illetve eljárásokat öleli fel a réteg, amelyek az adatok átviteléhez, az adatkapcsolati entitások közötti fizikai összeköttetés létrehozásához, fenntartásához és bontásához szükséges. (fizikai összeköttetés).
A TCP/IP hivatkozási modellek
A TCP/IP egy olyan réteges hálózati modell amely a világméretű hálózat, az INTERNET alapjául szolgál. Négy rétegből áll:
Alkalmazási réteg (Application):
Felhasználói és hálózati kapcsolatot biztosító programok.
Transzport réteg (Transport):
Az OSI model szállítási-hálózati rétegének felel meg. A létesített és élő kapcsolat fenntartását biztosítja.
Két rétegprotokollból áll:
- a Transmission Control Protocol (TCP), azaz a továbbítást szabályozó eljárásból és
- a User Datagram Protocol (UDP), mint összeköttetésmentes szállítási protokollból
Hálózati réteg (Internet):
Az OSI-modell hálózati rétegének felel meg, a csomagok útvonal kijelölését végzi a hálózatok között. Az üzenetvezérlő protokoll cím meghatározó eljárása az IP (Internet Protocol), a foglalt címet határozza meg. A rétegben előforduló események és hibák jelzésére az Internet Control Message Protocol, az Internet Vezérlőüzenet Protokoll szolgál.
Hálózat elérési réteg (Network Interface):
Az OSI-modell két alsó szintjének felel meg. Ez biztosítja a kapcsolatot a csomópontok között.
Amint az látható a két modell között elég szoros a kapcsolat.
Hálózati adminisztrátorként leginkább az első 4 réteggel fogunk dolgozni, azok müködését vizsgáljuk meg jobban.
Az OSI modellt angolosoknak egy jópofa mondattal viszonylag egyszerü megjegyezni. Figyeljük meg a kezdőbetüket:
Phisical Datalink Network Transport Session Presentation Application
vagyis:
Please Do Not Through Sausage Pizza Away
Az egyes rétegek a lokális gépen a szomszédos réteggel kommunikálnak/adják át az információt, a túloldalon levő géppel pedig az azonos szinten levő rétegek kommunikálnak.
Beágyazás (Encapsulation)
Minden réteg az adat továbbitása előtt beágyazza a felette levő rétegtől kapott információt.
Ez legjobban arra hasonlítható hogy a főnök odaadja a terméket a titkárnőjének hogy küldje el az egyik ügyfélnek. A titkárnő beleteszi egy szatyorba, kikeresi a cimet és odaadja az aszisztensének hogy intézze el a postázást. Az aszisztens szépen becsomagolja, felcimzi, és szól a DHL-nek hogy jöjjön és vigye el a csomagot. A DHL mikor megérkezik kitölti a saját csomagkísérő lapját. A DHL nemzetközi központban a csomagra ráragasztanak néhány cimkét, mely segit a többi nemzetközi központnak illetve a szállitás többi résztvevőjének hogy a Lengyelország az Poland-ot jelent. (Lengyelországot nembiztos hogy más országban tudják hogy mi az…) Lengyelországi központban látják hogy kinek cimezték, kiszállítják, az ottani aszisztens átveszi a csomagot, látja hogy a cégnek küldték, kibontja, majd látva hogy az igazgatónak vagy legalábbis valamelyik management tagnak küldték küldték átadja a tikárnőnek. A titkárnő kiveszi a csomagot a szatyorból, látja hogy az igazgatónak van cimezve, igy átadja az igazgatónak.
Ez a folyamat a beágyazás (encapsulation) illtve a beágyazott csomagok kibontása (decapsulation).
